2011. szeptember 13., kedd

NYŰGÖSEK

a gyerekek. Én nem tom, hogy mi van velük mostanában.

A kis Tökmag nem érti meg, hogy az ilyen kis Tökmagoknak nem fél órát illenék napközben aludni.
A Középső ok nélkül hisztizik lépten-nyomon, van hogy fél órát üvölt egyhuzamban, sokszor abszolút tehetetlen vagyok, mert ez annyira új, főleg tőle.
A Nagy egész jó passzban van, csak sajnálom őt, amiért ide-oda ráncigáljuk, hogy eddig csak két napot járt oviba, hogy egyelőre nincs módja szocializálódni és barátnőket gyűjteni.

Hányatott napok, hetek várnak ránk.
A "volná"-kon és a "lehet"-eken nem rágódunk tovább, lezárunk magunkban egy korszakot és levonjuk belőle a tanulságokat...és bizalommal nézünk a jövőbe. Mert a jövő azért ezt megérdemli.
Hétvégén elhagyjuk átmeneti lakóhelyünket, és előreláthatólag márciusig a (téliesített) nyaralónkban fogunk élni. (amit mellesleg imádunk)
Tavasztól pedig úgy tűnik valóra válik egy álmunk és lehorgonyzunk Szentendrén. Úgy legyen. :)

2011. szeptember 5., hétfő

RÓKA REGE

A hétvégénk siralmas volt.
Ötből öten hánytunk.
Na jó, Samunak már csak hasmenése volt, de olyan, hogy utána is lehetett lepedőt, szőnyeget, matracot mosni...
Egyébként a mosógép egész nap zúgott, most legalább minden huzat, ágynemű, törölköző szép tiszta.
Nagyon rossz érzés volt látni, hogy mindenki szenved körülöttem, és az is rossz volt mikor a gyerekek látták, hogy mi felnőttek mennyire sz@rul vagyunk.
Segítség nélkül nem is tudom mi lett volna velünk, sokszor éreztem magam nagyon tehetetlennek...
Köszönet mindenkinek aki segített.
Mára úgy tűnik mindenki egészséges, bár a gyerekek jóval nyűgösebbek az átlagnál. Huhh...

2011. szeptember 1., csütörtök

TÖMÖREN

írok egy helyzetjelentést. Nehogy azt gondolja valaki, hogy belepusztultunk az unalomba... :)

Sára két felső metszőfoga tegnap előtt kilazult. (leesett a hintáról a kis drága) Megjártuk vele az ügyeletet, majd a gyerekfogászatot, hál istennek minden rendben lesz vele, csak három hétig pépeset kell hogy egyen.

Hanka ma reggel büszkén és boldogan tipegett apja oldalán az oviba, ahol remélem hamar megtalálja majd a helyét.

Samu reggel már kétszer hányt, elég ijesztő volt...
Most pihen az ágyában, remélem álmában elkergeti a további rókákat.

Szeptember elseje van, ez a nyár is véget ért.
Most talán nem is annyira bánom, mert az ősz előreláthatólag sok (kellemes) izgalmat tartogat a számunkra...

2011. augusztus 22., hétfő

MÉRLEGELÉS

Tegnap este megmértük a három zsivány súlyát, hosszát.
Íme:
Hanka: 19,5 kg; 110 cm
Sára: 13,5 kg; 95 cm
Samu: 10,5 kg; 77 cm

2011. augusztus 21., vasárnap

SÁMUEL

Mindent egybevetve, olyan jó, hogy van nekünk egy Samunk.

BOLDOG NÉVNAPOT KISFIAM!


2011. augusztus 20., szombat

SÁRASÁGOK

A repülő pókról:

"Apa, képzeld, hogy láttunk egy repülő pókot!!!"
"De Lányok, a pókok nem tudnak repülni..."
...???...
"Mivel nincsen szárnyuk."
"De ez repült... Lehet, hogy egy barátja, mondjuk egy légy segített neki..."
"Sárikám, a légy és a pók nem igazán barátok."
"Akkor is repült, biztosan kölcsönvette egy halott bogár szárnyát..."

Minden csak nézőpont kérdése:

"Ha lecsapjuk a szúnyogot az jó nekünk mert nem fog megcsípni... de a szúnyognak lehet, hogy nem jó, szerintem..."

2011. augusztus 17., szerda

ÖRDÖGFIÓKA...

...barátom, felvidít ahányszor látom...
(éjszaka nem vagyok túl vidám, igaz akkor nem is nagyon látom, csak hallom, óránként)


Hogyan is fogalmazzak finoman...
Samu, minden alkalmat megragad és könyörtelenül kihasznál, hogy (felnőtt szemmel nézve) rosszalkodjon.
Azaz, magára rántja az asztal szélére helyezett teli locsolókannát,
porrá zúzza a töltött paprikámat tányérostul, utána paradicsomos tenyérlenyomatokkal díszíti a konyha falát,
kiszór egy zacskó száraz spagettit és gondosan összetördeli két centis darabokra,
az gőzölgő fürdőkádba dobálja a papucsomat, egy BogyóésBabócát és a telefonomat majdnem,
mindennap lelegel pár zöld paradicsomot az erkélyen lévő ültetvényemből,
megszereli a mosdó szifonját, rendszeresen átprogramozza a mosógépet (hogy ezen miért nincs gyerekzár?), és könyékig turkál a WC-ben, ha véletlenül nyitva marad az ajtó...
Kíváncsi és fáradhatatlan.
Már egyedül lecsúszik olyan csúszdákon, aminek Sárika még csak a közelébe se néz, imád a magasban csimpaszkodni, lejtőn lerohanni, pocsolyákban dagonyázni, Dunába belesétálni.
Legújabb szavai: "hepülölő" (repülő), "brrrrr" (autó), moto (motor), takto (traktor)
Vagány és nagyon fiús, rendben is van ez így, ha egy picit jobban aludna még könnyebb lenne az életünk. Ezt azért muszáj hozzátennem.