KIRÁNDULNI JÓ

Ebben az egész családunk egyetért.
Nekem kifejezetten könnyebb lett a lelkem a csípős őszi levegőtől.
Még a kis Medvebocs is három órán keresztül folyamatosan boldog volt az erdei illatoktól.
Múlt hétvégén Dobogókőn jártunk, és holnap is nekivágunk a rengetegnek...

5 HÓNAPOS

Samu vasárnap betöltötte életének 5. hónapját. :)
Az elmúlt hónapja 80%-ban, sajnos a nyűglődésről szólt.
Az agya már akarta volna, de a teste nem engedelmeskedett..
A finom manipulációja, kissé elmarad(t), az ilyenkorúaktól.
Azaz nem fog elég ügyesen, és így nehezen ment/megy neki az önálló játék.

A hónap elején már nagyon nyúlt volna a tárgyak után (remegett a nagy igyekezettől), de nehezen tudott koordinálni. A hónap közepétől már megfogta a játékokat, de a hüvelykujját még nem nyitotta ki. (így azért elég sajátos volt a kéz-tartása, de legalább boldog volt) Kb. egy hete a bal kezével szinte tökéletesen fog, de a jobb kezén még mindig nyitogatni kell a hüvelykujját.
Masszírozzuk, nyitogatjuk a kezecskéjét, lábát...egyelőre ennyi elég, aztán majd fél évesen meglátjuk, hogy szükséges - e szakemberhez fordulnunk.
A nagy-mozgása rendben van. Hátról hasra könnyedén megfordul, és már a hasról-hátra is átfordult kétszer...

A másik, számomra aggasztó dolog, hogy a heréi néha fellifteznek a lágyékába.
Voltunk gyereksebészeten a problémával, ahol megnyugtattak, hogy ez ennyi idősen még természetes, majd kb. egy éves korában újra megnézik.
A kukac-mustra eredménye: fiziológiás fityma-letapadás. Tilos huzigálni, "tornáztatni".
(nem szeretném túlparázni a dolgokat... csak engem az nyugtat meg, ha egy szakember véleményét is meghallgatom, és semmiről sem szeretnék lemaradni...)

Samu egyébként egy tünemény. Édesen gőgicsél, és (az apja szerint) tisztán mondogatja, hogy "APA-APA".

ESZPERENTE

Szeretem eme kedves Medvegyereket!

ALVÁSI SZOKÁSAINK

Tegnap este, miközben kb. egy órát feküdtem Sárika mellett az ágyában (altatási célzattal), megfogalmazódott bennem, hogy gyerekeink alvási szokásai azért megérdemelnek egy misét, legalábbis egy panaszkodós posztot...

Kezdjük a legkönnyebb esettel.
Johanna születése előtt nem volt túl sok elképzelésem, arról, hogy hogyan alszik egy kisbaba, hányszor ébred fel éjszaka stb.
Így természetesen nem voltak kőbe vésett elveim, sem a cumival, sem az ujjszopással, sem az éjszakai szoptatással kapcsolatban...
Csináltuk, ahogyan jónak és kényelmesnek éreztük. Így történt, hogy Hanka az első masszívan sírós éjszakáján cumit kapott, amitől láss csodát egyből meg is nyugodott, és amihez 3 éves koráig (na persze nem ahhoz a darabhoz, de szigorúan ahhoz a fajtához)igen erősen ragaszkodott.
Hanka cumival aludt délután, (kb 1 perc alatt nyomta el az álom) és cumival aludt el este. Na jó, akkor a tisztesség kedvéért még fél órát, húsz percet bent voltunk nála, de szerintem enélkül is simán elaludt volna.
Tény, hogy a cumiról való leszokás nem volt zökkenő-mentes (fél év nyűgösködés a délutáni alvás körül) és tény, hogy Hannának valószínűleg fogszabályzóra lesz szüksége, mert a felső állkapcsát picit kinyomta a cumi. DE, a mai napig könnyen, gyorsan elalszik.
Az alvás fontos kellékei Kati-baba, és a kendője.

Sárikának tudatosan nem adtam cumit, hiszen az igény szerint szoptatott csecsemőnek nincs is rá szüksége. Ez az elmélet nálunk maximálisan beigazolódott.
Szép ez, nagyon szép, az egyetlen bökkenő, hogy Sári soha nem tudott nélkülem elaludni. (ez csak az otthoni környezetre igaz, mert a nagyszülőknél minden gond nélkül elalszik)
Másfél éves koráig szinte kizárólag a mellemen aludt el, ezután következett a az énekelve ringatós korszak, most pedig be kell mellé feküdnünk az ágyába, hogy elaludjon.
De még így is legalább fél órát forgolódik, suttog, simogat, iszik.
"Anya kettőt iszok, mert két éves vagyok." :)
Sári nem ragaszkodik semmilyen állandó alvótárshoz vagy kendőhöz, kivéve hozzám, esetleg Ákoshoz. Hát nem könnyű.
De legalább szépek a fogai. :)

Samut tudatosan rá akartuk/akarjuk szoktatni a cumizásra, ugyanakkor igény szerint szopatom őt is.
És úgy tűnik ez a két dolog, nálunk ismét kizárja egymást.
Samu kézzel-lábbal tiltakozik a cumi ellen. Ráadásul ő a mellemen sem alszik el, úgyhogy vele egyből a második szintre léptünk. Azaz, ringatva, énekelve cipelgetjük őkelmét. Azért ez egy közel kilenc kilós baba esetében elég fárasztó.

Hogy mi ebből a tanulság?
Az, hogy a gyerekeink alvási szokásait nem mi irányítjuk.
A mi alvási szokásainkat, viszont a gyerekeink irányítják.:)

Még szerencse, hogy az építészkaron kiképeztek éjszakázásból is...:)

A SZERENCSE

Forgandó - ahogy a közmondás is tartja.
Nos, én már szívesen forgatnék egyet a keréken.
Háromból-hárman betegek, ráadásul a hétvégén én is kidőltem a sorból.
A poklok mélységes bugyraiban éreztem magam, pedig ha egy kicsit is körülnézek, gyorsan rájövök, hogy pokol mennyire távol van tőlünk...(sajnos, most több megrázó és fájdalmas dolog történt családi- és baráti körben is)

Azért remélem hamarosan jobban leszek/leszünk, mert orvoshoz végképp nincs kedvem/időm rohangálni.
Pedig múlt hétvégén Ákos felült a szerencse-malac hátára, én meg Visegrádon jól megdobáltam az ördögöt...

SÁRIKÁRÓL

Elég régen írtam már.
Pedig esetében tényleg szó sincs "a szegény elhanyagolt középső gyerek szindrómáról".
Szerintem három gyerekünk közül ő kapja a legtöbb puszit simogatást. (igaz ő is adja)
Igazi hízelkedős, bújós kiscica.
Napjában többször elmondja: "Nagyon szeretem anyát!" vagy "Nagyon szeretem apát!" Főleg akkor tör rá a szeretet-roham, amikor valami büntetés fenyegetné.
Egyébként lehetetlen büntetni. Ha csak egy kicsit hangosabban szólunk rá, elsírja magát.
Olyan törékeny, szelíd, elesett tud lenni, hogy néha már elgondolkoztat vajon nem csak egy felvett viselkedés - e ez nála... bár végül is mindegy... ő most ilyen.
És bizony nagyon szerethető.
Észrevétlenül olyan nagylány lett... Legalább 20 gyereknótát fúj kívülről, naponta több órán keresztül.
Mesél. Nekem és Samunak, természetesen annaéspetit.
Hannát Hannuskának hívja, és így kérleli: "Légy szíves"... legalábbis egy darabig...aztán visít, sír, csíp, verekszik. "Megüttem a Hannát, mindjárt megütöm a Hannát, megerősítem!!!" (azaz megszorítja)
Szeretne bugyit hordani, viszont nem szól, ha pisilnie kell, sem akkor, ha bepisilt...úgyhogy ezzel még várunk.
Sokat ügyesedett a mozgása, már egész szépen fut, egyre gyorsabban motorozik, bár továbbra sem az az örökmozgó típus.
Kortársai felé egyelőre nem nyit, kifejezetten mogorván nézi a többi gyereket a játszótéren. Remélem ez még változik, meg persze ott van neki Hanna, így nincs is annyira igénye "idegenek" társaságára.
Hosszú-lábú, hosszú-hajú elvarázsolt tündérkirálykisasszony.

NELE ÚJRA ITT

Itt van az ősz, itt van újra... és végre Nele is újra Budapestre látogatott.:)
Öröm nézni a két kis barátnőt, hogy mennyit hülyéskednek, nevetnek együtt.
Hannának most külön élmény egy kortárssal, pláne egy nagyobb lánnyal együtt játszani, hiszen itt Zuglóban már nem kezdte el az ovit. (nehéz döntés volt, de még az óvónők is azt javasolták, hogy költözködés előtt már ne járjon...majd Szentendrén keresünk Neki egy jó ovit... csak mikor sikerül már eladni a lakásunkat, kérdezem én...)
A két barátnő sorra járta Budapest játszótereit.
Virgonckodtak, vagánykodtak kedvükre. :)