ALVÁSI SZOKÁSAINK

Tegnap este, miközben kb. egy órát feküdtem Sárika mellett az ágyában (altatási célzattal), megfogalmazódott bennem, hogy gyerekeink alvási szokásai azért megérdemelnek egy misét, legalábbis egy panaszkodós posztot...

Kezdjük a legkönnyebb esettel.
Johanna születése előtt nem volt túl sok elképzelésem, arról, hogy hogyan alszik egy kisbaba, hányszor ébred fel éjszaka stb.
Így természetesen nem voltak kőbe vésett elveim, sem a cumival, sem az ujjszopással, sem az éjszakai szoptatással kapcsolatban...
Csináltuk, ahogyan jónak és kényelmesnek éreztük. Így történt, hogy Hanka az első masszívan sírós éjszakáján cumit kapott, amitől láss csodát egyből meg is nyugodott, és amihez 3 éves koráig (na persze nem ahhoz a darabhoz, de szigorúan ahhoz a fajtához)igen erősen ragaszkodott.
Hanka cumival aludt délután, (kb 1 perc alatt nyomta el az álom) és cumival aludt el este. Na jó, akkor a tisztesség kedvéért még fél órát, húsz percet bent voltunk nála, de szerintem enélkül is simán elaludt volna.
Tény, hogy a cumiról való leszokás nem volt zökkenő-mentes (fél év nyűgösködés a délutáni alvás körül) és tény, hogy Hannának valószínűleg fogszabályzóra lesz szüksége, mert a felső állkapcsát picit kinyomta a cumi. DE, a mai napig könnyen, gyorsan elalszik.
Az alvás fontos kellékei Kati-baba, és a kendője.

Sárikának tudatosan nem adtam cumit, hiszen az igény szerint szoptatott csecsemőnek nincs is rá szüksége. Ez az elmélet nálunk maximálisan beigazolódott.
Szép ez, nagyon szép, az egyetlen bökkenő, hogy Sári soha nem tudott nélkülem elaludni. (ez csak az otthoni környezetre igaz, mert a nagyszülőknél minden gond nélkül elalszik)
Másfél éves koráig szinte kizárólag a mellemen aludt el, ezután következett a az énekelve ringatós korszak, most pedig be kell mellé feküdnünk az ágyába, hogy elaludjon.
De még így is legalább fél órát forgolódik, suttog, simogat, iszik.
"Anya kettőt iszok, mert két éves vagyok." :)
Sári nem ragaszkodik semmilyen állandó alvótárshoz vagy kendőhöz, kivéve hozzám, esetleg Ákoshoz. Hát nem könnyű.
De legalább szépek a fogai. :)

Samut tudatosan rá akartuk/akarjuk szoktatni a cumizásra, ugyanakkor igény szerint szopatom őt is.
És úgy tűnik ez a két dolog, nálunk ismét kizárja egymást.
Samu kézzel-lábbal tiltakozik a cumi ellen. Ráadásul ő a mellemen sem alszik el, úgyhogy vele egyből a második szintre léptünk. Azaz, ringatva, énekelve cipelgetjük őkelmét. Azért ez egy közel kilenc kilós baba esetében elég fárasztó.

Hogy mi ebből a tanulság?
Az, hogy a gyerekeink alvási szokásait nem mi irányítjuk.
A mi alvási szokásainkat, viszont a gyerekeink irányítják.:)

Még szerencse, hogy az építészkaron kiképeztek éjszakázásból is...:)