Igaz, adós vagyok még Samu két éves összefoglalójával, csakhogy időközben Sárika is hirtelen négy éves lett...
Négy éves.
Még mindig egy igazi Tündér.
Tényleg nem tudok Rá jobb szót.
Különben is, ha Sárára gondolok, mindig egy halvány mosoly fut át rajtam, akárhol is vagyok.
Nyugodt, kedves és derűs. Nagyon könnyű őt szeretni.
Tényleg nem szeretnék vele kivételezni, de annyival könnyebb eset, mint a testvérei.
Halk-szavú, ölelgetős és többnyire szót is fogad.
Bájos, kedves, már-már észrevehetetlen.
Pedig nagyon is jelen van. A maga finom szelídségével tűnik ki.
Akárhova megyünk, mindenki szeretettel figyeli. És nem csak azért, mert úgy is néz ki, mint egy igazi tündér. A kisugárzása teszi szerethetővé.
Kicsit magányos. Saját kis világokban él. Beszélget a tárgyakkal, a könyvek szereplőivel, gyakran mesél magának hangosan (félhangosan).
Ugribugri, egyre kecsesebben mozgó, pöszén-pösze, pálcika-lábú kislány.
Bohókás, elvont művész-lélek. Sokat és igen jól rajzol.
Nem is technikailag, (bár hihetetlen elmélyült és aprólékos), sokkal inkább a fantáziája, az önállósága és a felszabadultsága kivételes. Szerintem.
Nagyon jó volna, ha megőrizné ezt a nem e világi lényét, mindemellett jól érezné magát ebben a világban is.
Hajrá Sári, én nagyon drukkolok Neked!
2 megjegyzés:
Boldog Születésnapot Sárinak! Olyan jó, hogy végre sikerült a saját házatokba költözni. Nagyon- nagyon örülök, mintha én költöztem volna :))))
Isten éltesse Sárit, olyan nagyon szép!!! A ház pedig majd megtalálja a helyét, a nagy dolgokhoz idő kell, de biztos vagyok benne, hogy a legjobb helyen vagytok mostmár. :)
Megjegyzés küldése