Samu születése előtt eléggé tartottam a testvér-féltékenységtől, hiszen anno Sárika érkezése és befogadása, Johanna részéről nem volt zökkenő mentes.
Árgus szemekkel figyeltem a lányokat az első perctől kezdve, de nyomát sem láttam bennük semmiféle negatív érzelmi megnyilvánulásnak Samu irányában.
Johanna a maga négy és fél évével igazi gondoskodó nővérke.
Ha Sámuel egyet nyekken már ott terem mellette, simogatja, puszilgatja, cumit ad neki, vagy Samu saját ujjait próbálja a szájába gyömöszölni.
Bármiben szívesen segít, tiszta ruhát, pelenkát, popsikrémet hoz, és időnkét 10-15 percig is fekszik Samu mellett a nagy ágyban, és csak nézik egymást...
Az egyetlen negatív dolog, az, hogy eléggé kisajátítja magának a kistestvért.
Sárit nem engedi a közelébe, rosszabb esetben félrelöki, rászól. Az első napokban Sáráról szinte tudomást sem vett, alig játszottak együtt, sokat veszekedtek.
úgy tűnik, most három hét elteltével már újra egymásra találtak.
Sárika is őszintén kedves az öccsével.
Olyan ellágyult és kedves arccal közelít általában felé, hogy öröm nézni... Persze az is előfordul, hogy nyomogatja az orrát, fülét, szemét de tényleg csak "kísérleti" szándékkal... :)
Ő is sokat puszilgatja, simogatja, aminek gyakran az a vége, hogy felébreszti Samut a legédesebb álmából... Ilyenkor Samu sír, Hanka pedig kiabál a húgával.
Na, ezeket a perceket lenne jó elkerülni a jövőben.
A lányok egyébként egész nap sikítoznak, kiabálnak, csörögnek, zörögnek, mint ahogy minden normális gyerek.
Ákossal megbeszéltük, hogy emiatt nem szólunk rájuk, a kis Harmadiknak kell megszoknia a hangzavart.
És ha még nem is fekete öves-alvó (mint Emma unokatesó), azért alakul a helyzet. :)
A nővéreit pedig hangosságuk ellenére is imádja, és bár még mosolyogni nem tud, határozottan felderül az arca, ha fölé hajolnak...
A két zsivány-lány:
3 megjegyzés:
Olyan jó olvasni erről, hogy ilyen idilikus a hangulat a testvérek között. Szívből örülök ennek. Egyszer szívesen megismerkednénk már veletek. Ha nem zavarunk és nektek is jó akkor majd szívesen elmegyünk arra a játszóra ahova ti jártok egyik délután :-)
Anna és Máté
Én úgy szeretem, ahogy "Testvéresednek". Át kell rendeződni, ez biztosan tartogat mindig újabb kihívásokat mindegyiküknek, de ez így természetes.
Minálunk is vannak zsivány lányok :):)
Olyan igazi kisfiú Sámuel, és annyira hasonlít a többiekre :):)
Szerintem teljesen természetes, ahogy a lányuk Samut fogadták. Így, hogy ketten vannak, biztosan könnyebb mint Hankának anno egyedül. Nálunk sajna gyakran veszekednek és Virág fitogtatja is a fizikai fölényét-egyenlőre-,de amikor szeretgetik egymást, akkor az én szívem is "mosolyog". Emlegetem is a Virágnak, hogy emlékszik-e, amikor jöttünk hazafelé a kórházból a Mátéval, s a Virág ott ült mellette, rá sem mert nézni, úgy meg volt illetődve. Azóta viszont, egy húron pendülnek....:-)
Klassz lehetett a strandolás is, de nem csodálom, hogy Samu inkább a félhomályt és a hűvös szobát választotta.
Megjegyzés küldése