2009. január 28., szerda

SÁRA ÉS A SÍELÉS

Hogy Sárika bátor vagy félénk lesz, azt még nem tudom.
Minden esetre ő felült a motoros szánra. :) (igaz, hogy nem volt más választása)
A hóval egyelőre csak távolról ismerkedett. A jó levegőn békésen pislogott kifelé a hordozójából vagy éppen szunyókált a mei taiban.
Bezzeg éjszaka nem volt ám béke és szunyókálás. A friss hegyi levegőt ő is figyelmen kívül hagyta... Köztünk aludt és engem minimum óránként ébresztett. (ennyit a pihenésről :))

Valószínűleg a két hónappal idősebb Emma unokatesó hatására el kezdett "beszélni". És rengeteget. Jelenlegi szókincse: "bababababa, mamamama, és apapapapa" (ez utóbbi zene apa füleinek) Nagyon úgy tűnik, lesz még egy cserfes lánykánk. :)

Az étvágyára viszont jó hatással voltak az alpesi szelek. Szépen ráérzett a kanalazásra. Evett már krumplit, sütőtököt, sárgarépát, cukkinit. (nagy lelkesedéssel és nagy mennyiségben :))
Szerintem ő is jól érezte magát. Élvezte a jó társaságot, tovább szocializálódott, és sokat-sokat mosolygott.
Csak a hat órás autókázást bírta nehezen. (de hát ki nem?)

Kis eszkimó lányunk:





2 megjegyzés:

Virágszál és Máté írta...

Jaj, de gyönyörűséges tájakat láthattatok!
Igen, ez Murphy törvénye, mikor azt gondolnád, hogy most tuti elalszik, mert milyen fáradt lehet, akkor biztos nem fog. Dettó a pihenéssel kapcsolatosan.
De azért biztos jól éreztétek magatokat!
Pusza!

Kati írta...

Édes, kis piros arcocskájú Sárika! De szép! :)
Pihenés ezek szerint anyának nem igen volt. :s