Sárika minden helyzetben frappáns és bölcs:
Mikor azt sem tudom, hogy hol áll éppen a fejem, egyik kezemmel a kiborult virágföldet takarítom, másikkal a riadt Samut vigasztalom, Sárika megemlíti, hogy vécére szeretne menni. Most.
Mikor kérem, hogy várjon egy percet, nyugodt hangon közli:
"Az is baj ha feldől a virág, meg az is baj, ha bekakilok... De mindkettő csak kis baj."
Máskor...
Ebéd közben már hosszú percek óta csak kotorászik a tányérjában, de egyáltalán nem fogy a krumplinudli.
Mikor rákérdezek, hogyan lehetséges ez, így felel a hírhedten édesszájú:
"Porcukrot ettem magában .... mert csak az jutott."
Samu a félős:
Samu fél a bogaraktól, sikít ha meglát egy porcicát (khmmm) mert, azt gondolja, hogy egy pók.
Nagyon cuki, mikor ilyenkor remegő hangon így biztat:
"Anya, ne félj!"
Máskor...
"Samu félek, hogy kilötyögteted a kávét..." - mondom rosszallóan, miközben ő lelkesen keverget.
"Anya, én is félek..." - hangzik a cseppet sem megnyugtató válasz.
Örökmozgó Sámuel éppen az ebédlőasztalról ugrik le a padra:
"Anya, ügyes vagyok?" - kérdezi csillogó szemekkel.
"Anya, .... féltem." - teszi még hozzá síri hangon. (hát én is féltem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése