Több mint kilenc hónapja először, ma van pár olyan nyugodt órám, hogy teljesen egyedül vagyok egy lakásban. (azért nem írom, hogy otthon, mert az átmeneti szállásunkon nem érzem otthon magamat)
Persze aludhatnék, vagy fürödhetnék, vagy tornázhatnék, vagy csak bámulhatnék céltalanul a semmibe, de már órák óta csak a blogot írom...
Szükségem van most egy kis összegzésre, vissza- és előre-tekintésre, hogy helyre rázódjanak bennem a dolgok.
Sokat gondolkozom azon, hogy ÉN mennyire kerüljek előtérbe ezen a fórumon, hiszen elsősorban a gyerekeimnek írom a blogot... legalábbis ez volt a szándék... persze korántsem csak erről van szó... és kérdés, hogy egyáltalán érdekelni fogja-e valaha is őket a múltjuk az anyjuk-szemüvegén keresztül.
Mindenesetre én mostanában nem érzem túl jól magam a bőrömben, sem lelkileg sem fizikailag. És mivel főként én vagyok a család mozgatórugója, nem könnyű most nekik sem. Nem lebeg körülöttünk a rózsaszín köd... hát ilyen időszakok is vannak.
Úgy érzem, muszáj előbukkannom a háttérből, többet foglalkoznom magammal, hogy mindenkinek jobb legyen.
Vannak terveim és talán, Samu növekedésével, önállósodásával egyre közelebb kerülhetek a megvalósításukhoz...
Szerencsére Ákos mindenben támogat, úgyhogy nincs kibúvó. :)))
Jut eszembe, Boldog Névnapot Kedves!
(és ígérem Te sem maradsz már sokáig ennyire utolsó(előtti) a sorban)
2 megjegyzés:
Bori, kedves, örülök, hogy írtál, bár cseppet sem azért, amit írtál...
Nagyon szorítok, hogy megtaláld a magad idejét és a megoldásokat, és bízom benne, hogy Ákos minden álma teljesül. :)
Szeretettel gondolok rátok,
Kinga
Fel a fejjel Bori!!! Biztosan elmúlnak a borús napok, lesz időd magadra is és minden rendeződni fog.
Nagyon jó hogy Ákos mindenben TÁRS!!! Biztosan túl lesztek a nehéz időszakon és nem csak a természetben jön a kikelet, Nálatok is "virágba borul minden és kiderül az ég" :)
Nagyon sok erőt és kitartást kívánok mindenhez!
Szilvi
Megjegyzés küldése