Szép, csendes, nyugodt őszi napok vannak mögöttünk.
A "csendes"-t azért nem szabad szó szerint érteni. (a napi decibel szint persze megvan)
Inkább csak valami belső csendességre gondoltam, és a saját belső békém természetesen kihat az egész családunkra.
Jó volt, hogy hétvégenként nem rohantunk sehova, sokat kirándultunk, főztünk, barátokkal találkoztunk.
Samu keze szépen ügyesedik, ez is megnyugtató.
A lakásunkat még nem sikerült eladni, de most úgy érzem, hogy ez a kérdés is rendeződni fog, ha itt lesz az ideje.
Nagyon kellenek az ilyen napok is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése