Már két hónapja, hogy itt van velünk. :)))
Lassan kezdem megszokni a gondolatot, hogy van egy kisfiam is. (bár néha még mindig meglepődök, hogy mi lapul a pelenkában:))
Apropó pelenka... Kicsi Samu (és Sára együttes erővel) az anyagi csőd szélére sodor minket. Ha Sári volt egykoron a szopi-királynő, akkor Samu a trotyi-király... :)
Napi 10 pelust biztosan elhasznál. És résen kell ám lenni a pelenkacserénél, a törölközésnél, a popsikrémezésnél... mert van huzatja a gyereknek. (na ebbe inkább ne is menjünk bele:))
Inkább arról illene írnom, hogy mennyire nyugodt, hogy tökéletes a csípője, hogy sokat mosolyog, és tud már könnyekkel is sírni.
Érdekes módon elég érzékeny a zajokra, pedig jó lenne ha hozzászokna a gyerekzsivajhoz, mert így senkinek sem könnyű.
Hason fekve szép magasra emeli a fejét, és már többször is átfordult (vagy inkább átbillent) a hátára.
Ma megmértem (igaz, hogy nem patika-mérlegen) és 6,5 kiló.
Abszolút igény szerint szopik, tényleg nem tudom, hogy hányszor egy nap, de mintha mostanában már akadnának 4 órás kajamentes etapok is.
Sötétedik a szeme, göndörödik a haja, nő a szempillája... egyre babásabb.
És szerelem... egyértelműen. Ő is. :)))
3 megjegyzés:
Mindig elolvassuk a szeretetteljes beszámolókat. Örülök, hogy jut rá időd, mert én is szeretném, ha naplónk tele lenne ilyen bejegyzésekkel, de mostanában nagyon elcsúsztam.
A gyerekek gyönyörűek. A három babás kép nagyon tanulságos: annyira hasonlóak és mégis annyira látszik a különbség is!
gyönyörű gyerekeitek vannak és annyira jó olvasni a sok szép gondolatot, élményt róluk.
húh, ez most nagyon csöpögős lett, de tényleg így gondolom.
Rjmlp
Gyönyörű formás kislegény :)
Nem is csodálom, hogy szerelem, hiszen olyan, de olyan gyönyörű!!!!!!
Anna és Máté
Megjegyzés küldése