Jó érzés ez nekem különösen azután, hogy Hankánál, mennyit izgultam és mennyire görcsösen vártam az újabb fejlődési lépcsőt. Szegény első gyerekek...
Sára már hosszú métereket mászik (ha elfárad átvált kúszásra) és annyira édesen riszálja a pelusát közben, pont úgy ahogy a rajzfilmeken teszik ezt a kis csecsemők. :)))
Ügyesen tapsikol és integet.
És mintha utánozná a kutya hangját (va-va), valamint "Ha-na, Ha-na!!!" csatakiáltást is hallat... (de lehet, hogy csak beleképzeljük, majd idővel kiderül)
Jól eljátszik magában, aranyosan, hosszasan tanulmányozza kedvenc játékait.
Kedves, csendes, nyugodt és nagyon bújós.
Hanka ma levelet írt neki, ami így kezdődött:
"Sára, köszi, hogy eljöttél hozzánk..."
Hát, ezt én sem tudtam volna szebben megfogalmazni. :)))
2 megjegyzés:
Örülünk, hogy jól teltek az ünnepek.Csodaszép tojásokat festett Hanka és Sára pedig nagyon ügyi, hogy megtanult mászni és felülni.
Pusza!
A kis gyönyörűség!:p:)
Igen,ez a ketteskék sorsuk...:$
De,jobb is szerintem,az egyeskéktől mindent alig győztünk már kivárni.Az első felülést,az első felállást,mászást,első lépéseket...;)
Most,hogy ketten vannak,nincs időnk csak ezeken gondolkodni,így ,csak azt vesszük észre,jé,ez a baba már megy?!!! :)))
Puszika!!!
Megjegyzés küldése