A madarak csiripelnek, nyílik az aranyeső, hét ágra süt a nap. :)
A lakás napról-napra szűkebb... (ilyenkor minden vágyam egy kis kert lenne)
Szerencsére legalább van egy jó kis erkélyünk, ahova szép lassan kiköltözünk. (babástul, utazóágyastul, száradó-ruhástul)
Sári minden ebéd után nagyokat alszik itt, Hanka is szeret játszani az erkélyen délutánonként... Este pedig kisszéket, kisasztalt, kölesgolyó maradványokat, poharakat és egy egész regiment plüssjátékot, cipelek be a lakásba a mi kis "kertünkből".
Hamarosan kikerülnek a leanderek, és a virágládákba is ültetünk valamit... nyáron pedig egy kis medence is elfér majd odakint.
Tervezgetek, álmodozok... remélem egyszer majd lesz egy igazi kertünk is, addig pedig itt vagyunk boldogok... és sok időt töltünk a játszótéren is. :)
Lányok az utazóágyban: (még véletlenül sem néznek egyszerre a kamerába)
1 megjegyzés:
Nekünk pedig teraszunk nincs, helyette van egy nagy közös udvarunk. Ami jó is meg nem is.....
Anya pedig nagyon szeretett volna egy kis teraszt, mert így a teregetni való ruhákat előbb le-majd fel kell cipelni.
Szóval, mindennek van előnye és hátránya, de mi is nagyon szeretnénk majd egy saját kis kertes házat. De egyenlőre ez csak álom marad....
A fotózás nálunk sem egyszerű. Ha Máté figyel, akkor a Virág vicsorít.:-)
Vagy ha nem, akkor is nehéz jó képet készíteni róluk.
Pusza!
Tündianyu és a lúrkók!
Megjegyzés küldése