2010. április 3., szombat

JOHANNA NAPJA

Március 28.-án ünnepeltük Johanna ötödik névnapját.
Két kis barátnője (Panka, Szonja) délután eljött hozzánk
felköszönteni az ünnepeltet, mi pedig délelőtt emlékeztünk meg a jeles napról. Hanka izgatott volt, nagylányos, kedves és olyan őszintén örült a (Szonjától kapott) kézzel készített kis tündéreknek, a nyári ruháknak, és az új kirakós játékoknak.
Fényképek a zsúrról egyelőre Szonja mamájánál, addig is egy szóló-kép maszatos Johannánkról.


Hanka, Hanna, Hannus, Johanna örülünk, hogy ezt a nevet választottuk Neked, mert szerintünk illik hozzád. (olyan kis tündéres)
BOLDOG NÉVNAPOT NAGYLÁNYUNK!!!

TESTVÉREK

Pár hete jelentős, pozitív változás állt be a lányok kapcsolatában.
Hosszasan eljátszanak egymással. Ha Hanka itthon van délelőttönként nagyon vígan elvannak.
Sokat másznak egymás hegyén hátán, babáznak, plüss kutyát sétáltatnak, főznek, rajzolnak vagy tündérnek-királylánynak öltöznek.
Annyira jó látni, ahogy hangosan nevetnek, egymást szólongatják és láthatóan jól érzik magukat.
Nekünk Ákossal pedig teljesen új érzés, hogy nyugodtan megihatunk egy kávét, sőt egy fél órát beszélgethetünk is, míg a lányok a gyerekszobában játszanak. (ez egy hónapja még elképzelhetetlen volt)
Természetesen vannak testvér-összezördülések is, kisebb- nagyobb hajbakapások, hangos sivalkodások.
Sárika ilyenkor a kistestvér rutinjával, krokodil-könnyekkel a szemében hív engem, mint Megmentőt és Igazságosztót. Én pedig próbálok minél kevesebbszer közbelépni, igazságot szolgáltatni.
Hanka, ha jó kedvében van, már kifejezetten ügyesen köt egyességet és terelgeti a játék menetét, hogy számára a legkedvezőbb és Sára számára is sírás-mentes legyen.
Nagyon örülünk, hogy ilyen szépen alakul a kapcsolatuk és kíváncsian várjuk, hogyan kapcsolódik majd be a Legkisebb a közös játékba...



2010. március 22., hétfő

SAMU

Ma délelőtt Samu-nézőben voltunk...
Igen, eldőlni látszik a kérdés, hogy kisfiúnk a Sámuel névre fog hallgatni. Mi magunk közt csak Samunak (esetleg Famu-nak, Csamu-nak) szólítjuk.
Úgy tűnik Samu-babával minden a legnagyobb rendben van. :) Szép nagy fejű, hosszú combú, valamint a lányoknál karcsúbb gyermeknek ígérkezik, persze az uh kép és a valóság között lehet még eltérés.
Mindenesetre további megerősítést kaptunk arról a tényről, hogy ő bizony fiúcska és az is kiderült, hogy jelenleg mintegy 1600 grammot nyom.

Sokat ficánkol, már rendesen hullámzik a hasam,főleg esténként van mocorgós kedvében.
Nagyon várjuk mindannyian (én a terhesség végét is egyre kifejezettben), kíváncsiak vagyunk, hogy milyen lesz egy kisfiú a mi családunkban. :)

A kis csajszik egyre lelkesebben fújják a Kaláka együttessel együtt:

Van 1 kisöcsim, neve Samu,
Oda-vissza van érte anyu,
apa is, én is,
minden nagy néni,
családunk szeretet-alapú.

Kész. Ez egy versezet [limerick. A szerző], így kell szavalni:

vanegyki söcsimne veSamu
odavisz szavanér teanyu
apai séni
smindennagy néni
családun xerete talapu.

Pont, kész, vége. Meghajlás, pukedli, taps.

(Kukorelly E. : Van1kis)

2010. március 17., szerda

SÁRIKA

Már régen írtam kisebb lányomról, pedig ő mostanában rengeteget változott.
Először is beszél.
Két-három szavas mondatokban. Ragoz. Az "én" és az "enyém" szót egyre tudatosabban használja a "te" és "tiéd" helyett.
Kis papagáj. Mindent elismétel, beépít, majd használ.
Pl.: "Sárika, nem kell annyi szappan, mert kiszárítja a kezedet!"-mondom én.
Mire ő: "Kiszájítja a kezemet..."
Hétvégén a nagyszülőkkel a Tropicarium-ban jártak. Apukámat igencsak megdöbbentette, hogy Sára a vízben úszkáló furcsa lényekről, magabiztosan megállapította, hogy ők bizony ráják. (könnyű annak, akinek ráják úszkálnak a pelusán):)
Egyébként tényleg nagy a szókincse.

Nagyon szeret képeskönyvet nézegetni velem együtt és magában is.
Leül a szőnyegre, vagy a nagy ágyra és van, hogy 1 órán! keresztül is "olvasgat". Kommentálja a látottakat és néha megjegyzi: "Nézem." "Lapozom."
Hihetetlenül nyugodt gyerek. Hosszasan és elmélyülten tud játszani. Legszívesebben babázik, vagy tortát süt nekem. De lelkesen festeget és rajzol is. Az összes színt ismeri, sőt már különbséget tesz a világos és sötét kék között.

Örülök, hogy sokszor hagytam, hogy önállóan kipróbáljon dolgokat, kísérletezzen. (még akkor is, ha ez sok utómunkálattal járt:))
Hiába, a második gyereknél jön rá sok szülő, hogy sokszor azzal segít a legtöbbet, ha nem segít...
Nagyon szeretem benne, hogy ennyire tud koncentrálni egy dologra, hogy ilyen kreatív.
Meg úgy általában is. Nagyon szeretem.:)




2010. február 28., vasárnap

NÉVNAP

Ha gyorsan írom, talán belefér a febráuri bejegyzések közé.

BOLDOG NÉVNAPOT ÁKOS!


FARSANG

Ahogy az óvodában készült farsangi képeket nézegettem, újra felébredt bennem a vágy, hogy szeretnék gyerek lenni... és a Manófalva oviba járni... :)
A gyerekek (kisebb szülői terelgetéssel) vagy tündérnek(levegő), vagy sellőnek(víz), vagy manónak(tűz), esetleg törpének(föld) öltöztek.
Mondanom sem kell, hogy Hanka egy percig sem gondolkozott azon, hogy mi legyen. :)
Szerintünk ő volt a legaranyosabb tavasz-tündér, aki remélhetőleg végre elhozza nekünk a jó időt.

Hanka-tündér és Róza-sellő:

Hanka horgászik:

Milán-manó és Hanka-tündér:

Szonja katica-tündér, az egyik legjobb barátnő:

Fánk-falók:

Csoportkép:

2010. február 17., szerda

Kevesebb az energiám, mint szeretném, ezért nem tudok túl gyakran blog-ot írogatni.

De azt azért muszáj lejegyeznem, hogy az idei tél, olyan igazi tél volt.
Minden elképzelésünket felülmúlta a lehullott hó mennyisége, sokat szánkóztunk, hógolyóztunk, hóembert, hóvárat, hócsúszdát építettünk.

Ez a tél majd biztosan úgy él Hanka emlékeiben, "hogy bezzeg gyerekkoromban" mindig mekkora hó volt... :)

Pár kép a Normafáról: